Gyanakvóbbak lettek a romániai médiafogyasztók
S. G. 2007. november 15. 16:45, utolsó frissítés: 16:15#b#Holtverseny#/b# a TVR és a Pro Tv közt: a nézők egyaránt politikai befolyástól mentesnek tartják a közszolgálati és a kereskedelmi tévét, de a Pro Tv híradóját szeretik a leginkább. A második hely az Antena 1-é.
Növekvőben van a médiafogyasztó közönségnek az a rétege Romániában, mely nem feltétlenül egyetlen forrásból tájékozódik, vagyis ha ellentmondásos, zavaros vagy manipuláció-gyanús hírekkel találkozik, azt hajlandó más forrásokkal összevetni.
Ez az egyik legfontosabb eredménye annak a felmérésnek, melyet az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) megbízásából a CURS közvéleménykutató készített, az EU Phare-programjának támogatásával.
Vagyis gyanakvóbbá vált a romániai közönség,
vonják le a következtetést a CURS szociológusai abból a tényből, hogy a 2004-es hasonló felméréshez képest nőtt az információkat második forrásból ellenőrzők aránya.
korábban a felmérésről:
>> "Nemzeti sporttá" vált a shoppingolás >>
A kutatás eredményeit bemutató szerzők két csoportja osztják a "gyanakvók" táborát.
Az elővigyázatosak csoportja ugyan észleli, hogy valami gond van egy adott hírrel, de ezután ugyanannak a médiaintézménynek – tévének, rádiónak, újságnak – a segítségével próbálja kideríteni, mi is az ábra valójában, amelyik az ellentmondásos információt eredetileg közreadta. Biztató viszont, hogy az ő arányuk leheletnyit csökkent a három évvel tapasztaltakhoz képest (59-ről 55%-ra).
Velük ellentétben az összes lehetséges forrást felhasználva egy kisebb réteg (21%) tájékozódik egy vitatott kérdésben (az ő arányuk 2004-ben még csak 12% volt), 13% különféle véleményvezérek eligazítását veszi igénybe – ebbe a kategóriába ismerősök, barátok, családtagok ugyanúgy beletartoznak, mint a sajtóban szereplő, az "elemző" státuszában feltűnő médiaszemélyiségek.
A véleményvezérek befolyása azért is erősödik, mert ha a közönség ugyanabból a forrásból próbálja tisztázni a kételyeit, ahonnan a kérdéses információ származik, akkor jó esély van arra, hogy szintén ennek a médiának a hírmagyarázói, állandó meghívottai biztosítanak számára magyarázatokat is (keretezést a történethez).
Politikai kérdésekről
a megkérdezettek túlnyomó többsége (78%) elsősorban a tévékből tájékozódik, sőt a tévé kiemelt fontossága még egy árnyalatnyit nőtt is 2004-hez képest. Az újságokból valamivel kevesebben tájékozódnak, mint három évvel ezelőtt, és valamelyest csökkent a rádiók befolyása is. Ámde fontos megjegyezni, hogy a nyomtatott sajtóból mindössze a megkérdezettek 5, rádiókból 6%-a tájékozódik politikáról.
Ami viszont fontos fejlemény: 2004-ben még kimutathatatlan – nulla százalék – volt az internet szerepe, ez most már a válaszadók 1%-a számára kiindulópont a politikai tájékozódásban.
A tévék gyakorlatilag egyeduralkodó szerepe már csak azért sem meglepő, mert a "tévéfüggők" Romániában átlagosan napi három óránál többet töltenek a készülék előtt (36%). A kevésbé hűséges, de rendszeres nézők napi egy-három órát tévéznek (46%). Az alkalmi nézők kisebbségben vannak: a megkérdezettek 18%-a válaszolta azt, hogy átlagban ő napi egy óránál kevesebbet tévézik.
Erős összefüggés (korreláció) van aközött, hogy ki tartja legfontosabb tájékozódási eszközének a tévét és a tévénézésre fordított idő között. A tévéfüggők, a hűséges nézők azok, akik határozottan élénkebben érdeklődnek a tévés választási műsorok után, illetve valószínűleg az ő pártválasztásukra van egyúttal erőteljesebb befolyással is a televízió. Az elsősorban
a médiában folyó kampányolás
leginkább a választóknak azon rétegét befolyásolja, akik már eldöntötték ugyan korábban, hogy elmennek szavazni, de még nem tudják, kire. A CURS szerint a szavazókedvű, de határozatlan választók aránya 40-50% között mozog.
Tévés kampányműsorok nélkül szinte biztos, hogy teljesen átrendeződne a választási verseny – állapítja meg a felmérés. Az ilyen műsorok leginkább a határozatlanok döntését befolyásolják: ők pedig nem kevesen vannak, hiszen az alanyok csak 48%-a biztos többé-kevésbé abban, hogy jövőre melyik pártra vagy jelöltre szavaz a helyhatósági és a parlamenti választásokon.
A kampányban sugárzott vitaműsorok erőteljes hatására a CURS azt a példát idézi, mikor a 2000-res államfő-választások előtt ezek a műsorok segítették hozzá a szélsőséges nézeteiről ismert Corneliu Vadim Tudort, hogy bejusson a választások második fordulójába és Ion Iliescuval mérkőzhessen meg. CV Tudor a felmérések szerint a vita sugárzása előtt csak a harmadik-negyedik legnépszerűbb elnökjelölt volt.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!